Nem igényel sok hozzávalót, ellenben fontos azok minősége és aránya.
Hozzávalók (kb 30 db):
- 75 g tojásfehérje
- 50 g kristáycukor
- 90 g mandulaliszt
- 135 g porcukor
Én ezt akkor szoktam készíteni, mikor kimarad tojásfehérje.
És már itt felmerül pár kérdés, amin először én nem tudtam kiigazodni: Pihentetni kell pár napot vagy nem? Szobahőmérsékletű legyen vagy ne? Készítettem már két napos tojásfehérjéből és 2 percesből is. Bevallom nem vettem észre semmi különbséget. De mivel általában megmaradt fehérjéből szoktam, így legalább egy éjszakát a hűtőben pihen. Az, hogy szobahőmérségketű legyen, azt fontosnak tartom, így általában reggel kiveszem a hűtőből a fehérjét és legalább 3-4 órát kint pihen mielőtt nekilátok.
Nagyon fontos a pontos mérés. Sokszor szoktam csak úgy szemre sütni-főzni, jajj egy picivel több nem baj, de ennél az édességnél........felejtsd el!
Szóval, a tojásfehérjét habverő segítségével elkezdjük felverni. Közben adagolva hozzáadjuk a kristálycukrot. Én 3 részletben szoktam hozzáadni, az elsőt akkor mikor elkezd a fehérje "habosodni". Mikor belekerült a cukor, jöhet a szinezék. Én folyékonyat használok. de a por ugyanúgy jó. Arra kell figyelni, hogy a folyékonyból ne rakjunk túl sokat, hiszen akkor nagyon felhígulhat, én 2-3 cseppet szoktam. A por variációk általában sokkal jobban szineznek, így azzal is csínján kell bánni.
Kemény habbá kell verni.....na jó de az mit jelent? Én addig szoktam verni, amig mikor kiemelem a habverőt csúcsot hagy a fehérje és a csúcs nem hajlik el!
Fontos még, hogy alacsony fokozaton dolgozzunk. Ez nem csak ennél a süteménynél igaz, hanem minden másnál is. Részt vettem egy kurzuson, amit egy mestercukrász tartott, aki egy 5 csillagos szalloda fő cukrásza és ő mondta, hogy minden esetben alacsony fokozaton kell felverni a fehérjét (én kettesen szoktam), mert akkor sokkal tartósabb lesz és jobb eredményt tudunk elérni a végén.
A mandulalisztet a porcukorral alaposan összekeverem, de aki tutira akar menni az össze is darálhatja!
Amikor elkészült a kemény hab, letesszük a habverőt és spatulára váltunk. Szintén több részletben hozzáadjuk porcukros mandulalisztet és óvatosan összeforgatjuk. A spatulával kinyomkodjuk a légbuborékokat. Vagyis úgy "keverjük" a tésztánkat, hogy a tál szélén vezetjük a spatulát, majd mikor a képzeletbeli óránk tizenketteséhet érünk magunk felé húzzuk, egészen le a hatosig. Ezt addig ismételjük, míg a tészta szalagszerűen nem folyik le a spatulánkról. Azt pedig úgy néz ki, hogy mikor kiemelünk egy kis tésztát, akkor nem szabad, hogy "egybe" essen le és az se jó ha folyamatosan, megszakítás nélkül folyik le. Szóval a kettő között kell lennie. Szerintem ez a legnehezebb rész. Mivel ha túl kemény marad a tészta akkor kemény, törékeny lesz a macaron, ha túl sokáig kevertük és folyós lesz, akkor lapos marad.
Ezután habzsákba töltjük és sütőpapírral bélelt tepsibe adagoljuk. Aki azt hisze ez már könnyú, ne tegye. Ugyanis nagyon fontos, hogy miképpen nyomjuk ki a habzskból tésztát. Ugyanis ha nem teljesen egyenletesen, középről, akkor valamelyik irányba el lesz tolódva, ott ki fog púposodni, meg fog repedezni. Ez a nyomás után nem lesz észrevehető, csak a sütésnél fog kijönni. Hagyjunk a macaronok között helyet, mert kinyomás után kicsit terül még a tészta. Próbáljunk egyenlő méretű macaronokat nyomni. Van aki előre megrajzolja a sütőpapírra, mondjuk egy 50 forintos segítségével.
Mikor kinyomtuk a macaronokat, pihentetni kell legalánn fél órát, de ez lehet akár egy óra is. Ez attól függ milyen a konyhánk (meleg, hűvös, huzatos...). Addig kell pihentetni, amíg a macaron teteje be nem bőrösödik. Ezt nagyon egyszerűen tudjuk ellenőrizni, hozzá kell nyúlni és látni fogjuk, hogy miképpen "ragad" a kezünkhöz.
Nagyon fontos a sütő! Az otthoni régi sütőmben egyszerűen képtelenség macaront készíteni.
Más sütőjében bevált recept: előmelegített, légkeveréses sütő 140 fok 8-9 percig :)
Mikor sül, pár perc ütán látni kell, hogy kis "talpacskája" lesz.
Amikor kisült, lehúzzuk a sütőpapírt a tepsiről. Teljesen meg kell várni még kihül, csak utánna szabad levenni a papírrol.
Egyszerre én csak egy, maximum két adagot szoktam készíteni, mert ha túl sokat pihen a tészta, akkor is eldeformált lesz a macaron. Nekem egy adag két tepsire jut. Ezért mikor elkezdem sütni az első adagot, akkor szoktam nekiállni kikeverni a második tésztát és akkor, így nem pihennek túl a macaronok és szépek lesznek. Valamint ekkor tudok más színűt készíteni.
A töltelék egy más kérdés :) A következő bejegyzésben arról fogok írni!
Néhány kép az elkészült macaronjaimról:
És, hogy ne csak a szépeket mutassan, íme az első próbálkozásom, a saját sütőmben. Ám ekkor még nem ezt a receptet használtam. Ízre nagyon jó volt, de nem volt talpa, lyukacsos volt, repedezett, nem jött fel és folytathatnám, de valahol el kell kezdeni :)
A második már jobban sikerült, de azt már anyukámék sütőjében készítettem, szintén ugyanazon recept alapján mint az elsőt. Szóval ebből a két képből is látszik, hogy mennyit jelent a sütő!
Javaslom mindenkinek, hogy ne adja fel a próbálkozást, mert megéri! Senki nem kezdi tökéletes macaronokkal, mint ahogy ezt nálam is láthatjátok. Ez a recept tuti jó, szóval hajrá! :)
